Régészeti park
– régészeti park –
Árpád-kori régészeti park

A 2002-ben lezajlott régészeti feltárásokhoz kapcsolódóan Budaörs Város Önkormányzatának támogatásával és a Régiségbúvár Egyesület kezdeményezésére jött létre 2003-ban az Árpád-kori régészeti park, erdei iskola és nyári tábor, amelyben az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori település részlete tekinthető meg: veremház, kemencék, jurták, korabeli kertek.

– 1296 – 1945 Csik falu története –

Csik falu kora Árpád-kori településként, hajdan egyike volt a Buda környéki szőlőtermelő falvaknak a Budakeszi-árok mentén. Az első írásos adat a településről 1296-ból való. Örshöz hasonlóan a település lakói főleg mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak, sok budai polgárnak volt itt szőlőse. A mohácsi csata után a dúló-fosztogató török had Csik faluban is nagy pusztítást vitt véghez, ezért 1546-ban már csak pusztaként írták össze. A XVIII. században a Zichy-család majorságát alakították ki a helyén. A település nevét őrző híres „Csiki-csárda” egészen 1945-ig szolgálta az utazók kényelmét a Bécsbe vezető főút mentén.

Honfoglalás kori falu rekonstruckció
Csiki csárda

Csik falu kora Árpád-kori településként, hajdan egyike volt a Buda környéki szőlőtermelő falvaknak a Budakeszi-árok mentén. Az első írásos adat a településről 1296-ból való.

A mohácsi csata után a dúló-fosztogató török had Csik faluban is nagy pusztítást vitt véghez, ezért 1546-ban már csak pusztaként írták össze.

A XVIII. században a Zichy-család majorságát alakították ki a helyén. A település nevét őrző híres „Csiki-csárda” egészen 1945-ig szolgálta az utazók kényelmét a Bécsbe vezető főút mentén.
Csik falu maradványainak beazonosítására 2002 őszén, dr. Mester Edit, régész vezetésével került sor.
Nyugdíjas kert helyén 2002-ben épülő régészeti park, ma már erdei iskola és nyári táborként is szolgál az idelátogatóknak!.

1292
1546
1945
2002
2018
– 2002. Ásatás –

Az okleveles adatokból és a régészeti topográfiai kutatásokból már jól ismert Csik falu maradványainak beazonosítására 2002 őszén, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának szervezésében és Budaörs Város Önkormányzatának anyagi támogatásával, dr. Mester Edit régész vezetésével indultak meg a kutatások.Budaörs ásatás

Az egykori ,,Nyugdíjaskert” K-i részén, közvetlenül a fákkal és bokrokkal sűrűn beültetett terület mellett, két széles kutatóárokban egy Árpád-kori településre utaló objektumokat sikerült megfigyelni és feltárni: pl. egy félig földbe mélyített veremházat, árkot, kemencét és számos gödröt. A veremházból és a körülötte feltárt hulladékgödrökből származó kerámia, fém és csontleletek a XIII-XIV. századra keltezhetőek. A terület déli részén, az egyik gödörbe XVI-XVII. századi, szép mázas kerámia is a szemétre került, valószínűleg egy közeli szőlőbirtokról.

– Árpád-kori régészeti park –

Az ásatás során nyert régészeti adatokból rekonstruálhatóvá vált a középkori település egy kis részlete, amelynek eredeti technikával és anyagokból való újjáépítése 2003 tavaszán kezdődött el az Önkormányzat és a település diákjainak és önkénteseinek segítségével. Így a volt nyugdíjaskert területén egy Árpád-kori régészeti park bontakozott ki, korabeli épületek, kemencék és kertek rekonstrukciójával, ahol az idelátogatók saját kezükkel segíthettek az építkezésben.

– 2003 – 2018 –

Az elmúlt évek folyamatos fejlesztésének köszönhetően egy igen komplex, sokféle programot kínáló intézmény született meg a feltárás helyén, amely a középkori falu neve nyomán a Csiki Pihenőkert nevet kapta. Az erdei iskola és nyári tábor oktatási és szabadidős rendezvényei a gyermekek, míg a kulturális, kézműves és hagyományőrző rendezvények, csapatépítő tréningek, és a jurta camping a felnőttek igényeit igyekszik kielégíteni. A születésnapi programok pedig az egész család felhőtlen kikapcsolódását szolgálják.

– Városi régészeti Kiállítás –

Az előkerült régészeti leletek a Városi Régészeti Kiállítás (2040 Budaörs, Károly Király u. 2., www.regeszetimuzeum.hu) épületében tekinthetőek meg, ahol az „Élő Múzeum” egyedülálló múzeumpedagógiai programjai várják a Kedves Látogatókat egész évben.

– kutatásaink –

Kísérleti régészet mellett, új pedagógiai módszereket fejlesztünk, amivel a tudományos elméleteket és tananyagot igyekszük a látogatóink számára befogadhatóbbá tenni. Ilyen módszerek közé tartoznak a ‘Live Interpretation’ – elő interpretáció – és a LARP (Live Action Role Play) – elő improvizációs szerepjáték, amely az “élő-történelemóra” keretei között teszi izgalmassá és emlékezetessé az adott történelmi témát.

“Effective heritage interpretation in the long-run” (Hatékony, hosszú távú múzeumpedagógia) címmel publikált 2017-2018-as kutatásunk, egy éves periódusban vizsgálja, hogy melyik múzeumi interpretációs eszköz a leghatékonyabb a 9-11 éves gyermekek tanulási folyamataira nézve. A teljes publikáció itt olvasható: EXARC JOURNAL.

Múzeumpedagógiai módszerek

Élő-interpretáció, drámajáték, élményalapú pedagógiai módszerek 1,5%-hatékonyabbak a hagyományos pedagógiai módszereknél.

Múzeumpedagógiai

Élő-interpretáció, drámajáték, élményalapú pedagógiai programok a Városi Régészeti Kiállításban!

Konferencia Litvánia
– Konferenciák –

Szeptember 13, 2018 EXARC Konferencia, Kernave, Litvánia Részletek a konferenciáról

Szeptember 3-5, 2017 EAA Konferencia, Maastricht

December 12-14, 2017 IMTAL Konferencia, Salzburg

– Kísérleti régészet –
Mi az a kísérleti régészet?

A kísérleti régészet a tudományos kutatás és megismerés egyik eszköze. A múzeumi és kézműves szakemberek az ásatási megfigyelések alapján az egyszer már elpusztult épületeket, használati tárgyakat, ruházatokat és fegyvereket az eredeti technikával, eredeti anyagokból igyekeznek újra elkészíteni. Ez sok megfigyelésre ad lehetőséget, amelyek nagyban segítik a további életmód rekonstrukciókat, főleg akkor amikor egy korszakról nem rendelkezünk írásos dokumentumokkal.

Csik falu rekonstrukciója

A középkori Csik falu helyén kialakított régészeti park már önmagában is egy nagy kísérlet volt. A 16 évvel ezelőtt felépített épületeket azóta is folyamatosan használjuk, így karban kell tartani őket, ahogy ezt az egykori lakók is tették. Megfigyelhetjük a szerkezetek elhasználódását, pusztulását és kipróbálhatjuk a különböző technikák és alapanyagok hatékonyságát. A gyakorlatban derül ki minden elmélet igazsága, ezért a kísérleti régészet eredményeit egyre szélesebb körben használják a tudományos életben és a modern turisztikai fejlesztésekben.

2007-ben egy magyarországi, majd 2013-ban egy nemzetközi tudományos konferenciát rendeztünk ebben a témakörben.

– EXARC –
Nemzetközi múzeumi kapcsolatok

2010-ben eddigi munkánk elismeréseként tagjai lettünk egy rangos európai múzeumi szervezetnek, az „International Organisation of Archaeological Open Air Museums and Experimental Archaeology” (EXARC), amelyeknek folyamatosan részt veszünk a szakmai programjain. 2013 őszén egy nemzetközi régészeti konferenciát is rendeztünk velük közösen, amelyre 10 országból érkeztek a résztvevők.

csiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferencia
csiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferenciacsiki pihenőkert régészeti konferencia

– publikációink –