A Módszertár előző bejegyzésében bemutatásra került, milyen eszközök közül válogathat egy pedagógus, ha meg akar tanítani valamit, és hogy ezek közül melyeket preferálja az erdei iskola. Találkozhattunk hagyományos módszerekkel, de rendhagyókkal is, mint például a project módszer és az élmény alapú oktatás.

Egy fontos elem azonban kimaradt az ismertetésből. Nem azért mert annyira jelentéktelen, ellenkezőleg. Annyira fontos és annyi megnyilvánulása van, hogy külön bejegyzést akartam szentelni neki. Mint korábban leírtam, ezzel a valamivel megkönnyíthetem az ismerkedést, fejleszthetek érzékelést, kommunikációt, gondolkodást és még populációk közti egymásra hatást is taníthatok vele.

Hogy mi ez…?

A játék…

Bizony, a játék. Ugyanis az óvodás és kisiskolás gyermekek legfőbb tevékenysége ez, melyet saját maguk örömére végeznek, mindenféle kényszer nélkül. A játék során a képzelet szabad utat kap, a gyermeket körülvevő világ átalakul, felfedezése sokkal izgalmasabbá válik. Hirtelen minden lehetséges lesz. Megjelenhet a kaland, a kihívás, a gyermek egy fajta veszélytelen veszélyhelyzetbe kerülhet, hősködhet, örvendezhet, búsulhat.

Amikor pedig véget ér, a világ visszatér a normális kerékvágásba és a gyermek lesz az, aki átalakul. A játék során ugyanis valamivel több lett. Valamit mindig megtanul a játék során, akár tudatosan akár akaratlanul is és ez már befolyásolni fogja a következő játékát…

A világszemlélet alakulása a játék jellegétől és a gyermek fejlettségétől, ismereteitől függ. Ahogyan a gyermekek egyre több mindeNt tapasztalnak meg, úgy válik a játékuk egyre bonyolultabbá, komplexebbé.

Kezdetben a játék spontán jön létre, a gyermek másokat utánoz benne, nagy a szerepe a fantáziának. Az iskola első évei után kezd kialakulni az igényük a különféle csapat és szabályjátékokra, melyek már kevésbé spontán módon, valamilyen megbeszélés – szervezés révén jönnek létre.

Az erdei iskola és a játék

Az eredményes tanuláshoz elengedhetetlen a motiváció felébresztése. Ha pedig a tanulás olyan formában történik, ami kedvez a gyermekek természetes viselkedésének, azzal már sokat tettünk a lelkesedés felkeltéséért. Éppen ezért az erdei iskola során a természet, a történelem megismerésére szolgáló foglalkozások játékos formában, vagy konkrétan egy játékon keresztül kerülnek lebonyolításra.

Aszerint, hogy mi a célunk egy-egy játékkal, valamint, hogy mi alapján működik a játék beszélhetünk ismerkedős, érzékszervi, ismeret szerzési, szabály és szerepjátékokat… csak hogy néhányat említsek.

Bekötött szemek, csirázó fák, rókákból káposzták….

Érzékszervi játékokkal a világot érzékszerveink segítségével tapasztalhatjuk meg:

• egy zsákba benyúlva találgatni, hogy milyen termést rejt,
• hátratett kézzel kitalálni, hogy milyen levelet adott a párunk,
• vagy éppen szemünkkel megkeresni az erdőben azt a fát, amit előtte pár perccel csak vakon tapogattunk…

Továbbá lehet hangtérképet is rajzolni, illatokat gyűjteni, majd a megtapasztalások után beszélni az állati érzékszervekről…

Különböző korú lehullott levelekből kirakott kör alapján megismerkedhetünk azok lebomlásával, a talaj újraképződésével. Körben állva, növény és állatkártyák, valamint fonalak segítségével kialakíthatunk magunk között egy látványos táplálékhálózatot, melynek egyes fajok eltűnését követő összeomlását is remekül szemléltethetjük.

Játszhatunk ökofogócskát, melyben a gyermekek káposzták, nyulak és rókák bőrébe bújnak és táplálkozniuk kell, különben elpusztulnak – és káposztaként születnek újjá. Amennyiben azonban sikerült jóllakniuk, nem csak túlélnek, hanem szaporodnak is és az „áldozat” is nyúllá – vagy rókává válik. Ezt a játékot folytathatjuk jó pár körön át, lejegyezve minden kör elején, miből hány egyed van épp. A játék végeztével pedig grafikont készíthetünk az egyedszámok váltakozásáról és megfigyelhetjük azok egymáshoz való igazodását, hullámzását.

De eljátszatjuk azt is, hogyan zajlik egy fa élete az erdőben és azt is, hogyan zajlik benne a tápanyag áramlás…

Válogathatunk még problémamegoldó játékok közül is, melyek a gyermekek közti kommunikációt fejlesztik, akár olyan megkötésekkel, hogy aki ismeri az elérendő célt csak mutogathat valakinek, aki szavakkal vezérli a háta mögött álló bekötött szemmel tevékenykedőket.

De természetesen lazíthatunk is, egyszerű csapatjátékokkal például számháborúval vagy a nálunk klasszikusnak számító esti „farkasvadászattal” – mely tulajdonképpen maga is egy lazább keretek közt zajló ökofogócska.

Összegezve, játékok terén is hatalmas a repertoárból lehet választani, melyet érdemes is folyamatosan bővítenünk, ugyanis minden csoport egyedi, így a velük való munka és természet értékeire történő ráébresztés útja is más lesz.

TÖBB NAPOS ERDEI ISKOLA PROGRAMOK    OSZTÁLYKIRÁNDULÁS

Írta:

Gergely

Erdőpedagógus

Források:

Ádám Ferencné, Boldis Anna Kornélia – A környező világ megismerésének módszerei
Adorján Rita – Magonc
F. Nagy ZSuzsanna – Természetismereti Játékgyűjtemény