Bizonyára nem vagyok egyedül azzal, hogy a kirándulás szó hallatán egy kellemes érzés árad szét bennem. Ezt az érzést rögtön képek követik hegyekről, völgyekről, síkságokról, erdőkről, mezőkről és patakokról. Hátizsákunkban víz és elemózsia, talpunk alatt az ösvény. Előttünk a természet, mögöttünk a városi élet. Átlépünk egyikből a másikba.
A túra egy lehetőséget kínál számunkra. Egy lehetőséget arra, hogy kapcsolataink minőségén változtassunk. De mely kapcsolatok is lehetnek ezek?
Szerintem három féle jelenhet meg egy kirándulás alatt. Az egyik az önmagunkkal való viszonyunk. A második a természettel való viszonyunk, a harmadik pedig a minket kísérő társainkhoz fűző kapocs. Mivel minden mást, munkát, iskolát ilyenkor magunk mögött hagyunk egy időre, jobban oda tudunk erre a háromra figyelni, ily módon pedig pihenhetünk, feltöltődhetünk.
Magán emberként legalábbis én ezért járok kirándulni.
A túra, mint eszköz
Táboroztatóként már egy kicsit más a helyzet. A cél itt már nem csupán önmagam, társaim és a természet felfedezése, hanem ezeknek a kapcsolatoknak az értékké formálása az általam kísért gyerekeknél.
Hogy ezen három pillér közül melyikre kerül a legnagyobb hangsúly, az a nyári tábor tematikájától függ. A természetbúvár táborokban alapvetően a természet megismerésén és felfedezésén van a hangsúly. Ez nem jelenti azt, hogy a másik két pillér el lenne hanyagolva, a közös tevékenységek és konfliktuskezelő módszereinkkel a másik két terület fejlesztésén is keményen dolgozunk. Ilyenkor például az érintettekkel elkülönülünk, egymást meghallgatva megkeressük a probléma forrását, azt hogy mi esett rosszul a másik félnek és megegyezünk, hogy legközelebb miképp próbáljuk kezelni a hasonló helyzeteket.
Az Éjjel-nappal erdő – túlélő és kiránduló tábor azonban más tematikára épül fel. Ez egy kiránduló tábor, ahol a természettel való kapcsolat fejlesztésénél jobban fogunk koncentrálni önmagunkra és az egymás közti kapcsolatainkra. Lesznek ugyanakkor könnyed természetismereti játékok, és ha a gyerekeket érdekli a természet és annak jelenségei, mi nagyon szívesen kanyarodunk el ebbe az irányba is.
Öt közös nap
Mivel egy csak bentlakásosként működő táborról van szó, a közösség építésre bőven lesz lehetőségünk.
Várhatóan konfliktusok is lesznek bőven a gyerekek közt. Hogy ez baj-e? Nem. A konfliktus nem egy rossz dolog. Akkor válik rosszá, ha a felek nem tudják megoldani úgy, hogy mindketten jól jöjjenek ki belőle. Akkor egyiküknek bizony fájó emlékké válik.
Ahhoz, hogy én jól jöjjek ki belőle, tudnom kell, hogy nekem mi a jó és ezt meg kell tudnom értetni a másikkal…
…Rendben, nekem már jó, de a másiknak még nem. Tényleg jó úgy nekem, ha tudom, hogy a másiknak rossz?…
Ahhoz, hogy a másik is jól jöjjön ki belőle, végig kell tudnom hallgatni, hogy neki mi a jó. Végül pedig, ezt meg kell tudnom érteni. Azután jöhet a kompromisszum kötés.
Ez persze nem megy azonnal, a hirtelen jött indulatok uralása gyermekként nagyon nehéz, a konfliktus létrejöttekor a játék hevében nem biztos, hogy menni fog. De se baj, akkor megbeszéljük utólag, mi hogy történt, illetve mit lehetett volna másképp kezelni. És bízunk abban, hogy legközelebb jobban tudnak egymásra figyelni a gyerekek.
A konfliktuskezelés során a fő szempont a probléma megoldása,
nem pedig annak megállapítása, hogy az adott helyzetben kinek van igaza. Ezért fogjuk átbeszélni egymással minden játék, vagy próbatétel után a szerzett élményeinket és tapasztalatainkat. Ki-ki elmondhatja, hogy érezte magát, nehéz volt-e, mi adott neki erőt vagy éppen mi akadályozta…
Na de, idáig számoltam be az alkalmazott elvekről, térjünk rá, hogy miből is fog állni ez a nyári tábor.
Térkép, tűz, sötétség
A túrák céljai a Budaörs fölötti Csíki-hegyek vonulata , ahol bemelegítésként meg fogjuk mászni a város jelképét, a Törökugratót, melyről remek kilátás nyílik a későbbi megmászandó hegyekre.
A hét során fogunk kirándulni bekötött szemmel, rövid időre egy társunk irányítására bízva magunkat. Fogunk túrázni a sötétben, próbára téve bátorságunkat azokon az ösvényeken, melyeken nappal már elmentünk. Gyönyörködünk naplementében, városi fényekben, sőt ha a társaság elég elszánt, napfelkeltét is nézhetünk. A tisztásokon szusszanunk, töltekezünk és minden féle érdekes játékkal múlatjuk az időt.
A táborban pihenünk, számháborúzunk, íjászkodunk, tűzgyújtást gyakorlunk, vagy a térképek fölött fejünket összedugva, a másnapi útvonalat tervezzük közösen.
Sok szeretettel várjuk azon gyermekeket, akik szeretnék társas és „túlélő” képességeiket fejleszteni, hogy felnőttként könnyebben tudjanak kiigazodni az élet dzsungelében.
Éjjel-nappal erdő – túlélő és kiránduló tábor Jelentkezési lap