Az idei nyári természetbúvár táborok közül a „Fürkész tábor a Csíki-hegyekben” kerül bemutatásra, mely a természet jókedvű megismerésén túl a térképhasználat és a tájékozódás fejlesztését tűzi ki célul.
Ezen a képességek megléte ugyanis elengedhetetlen egy vérbeli természetjáró számára. Az úti célt ugyanis ki kell tudni választani, az utat meg kell tudni tervezni, oly módon, hogy annak nehézsége képességeinkhez mért legyen.
Elhelyezni magunkat a térképen, egy erdei út közepén, pedig sikerélmény és egyben biztonság érzetet nyújt. Olyan, mint amikor teljesen eltévedve végre megpillantunk egy már ismert tereptárgyat és így már végre tudjuk, merre is járunk. Csak éppenséggel, még soha nem láttuk azt a tárgyat. Csupán a térkép súgta, hogy annak ott kell lennie.
Azt szeretnénk, hogy ez a nyári tábor megadja a gyerekeknek ezt az élményt, megfűszerezve a csapatos feladatok adta közösségi élménnyel, a Csíki-hegyek ösvényein kalandozva.
Kevés betű, sok-sok információ
Mit lehet leolvasni egy térképről?
Egy gyermek számára, aki még csak most ismerkedik a térkép használatával megdöbbentő lehet, hogy a különféle vonalakkal és jelekkel tarkított színes papírlap mennyi adattal szolgálhat.
Ráadásul az, hogy Zsolti bácsi rápillant az ifjú Fürkészünk által böngészett térképre, körbe tekint, majd rábök egy pontra és azt mondja vidáman: „itt vagyunk”, nos ez egyenesen boszorkányságnak tűnhet.
Az ezután következő mondata, miszerint
a jobb oldali ösvényen hosszabb az út, de a baloldali az nagyon meredek
pedig azt feltételezteti Fürkészünkkel, hogy Zsolti bácsi jövőbelátó, de minimum röntgenszemű. Vagy csal és már járt arra…
De ekkor egy Fürkész hölgy, aki még nem járt erre, de odafigyelt, amikor lent a táborban a térkép jeleivel ismerkedtek, igazat ad Zsolti bácsinak. Majd amikor rámutat a baloldali ösvényt keresztező vonalakra, amik ott sokkal sűrűbben helyezkednek el és valamiféle szintvonalakat emleget, ifjú Fürkészünk előtt is megvilágosodik a kép: ez a térképolvasás tényleg hasznos dolog lehet. Csupán egy dologban tévednek a többiek, miszerint nem a baloldali, hanem a jobboldali út lesz a meredekebb…
Vagy mégsem?
Jobbra vagy balra kell most akkor menni?
A sok kis természetbúvár pedig már fújja is a versikét:
előttünk van észak, hátunk mögött dél, jobbra – nem! Balra! Balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél. Rendben, eddig jó. De merre van észak?
Itt kerül a képbe a tájolás, melyre a nyári tábor során számos módszert igyekszünk megtanítani a gyerekeknek, legyen nappal vagy éjjel, az északi irány biztos meglegyen és az iránytű hiánya se legyen akadály.
Az ismereteket rögzülését, tapasztalattá alakítását pedig különféle egyéni és csapatos feladatok fogják elősegíteni, legyen az valaminek a megtalálása térkép segítségével, tárgyak betájolása, vagy akár saját térkép rajzolása.
„Természetesen” a kirándulásokon a természet megismerésére is hangsúlyt fektetünk különféle játékos módszerekkel, lent a tábor területén pedig a kötetlen játék is teret kap.
A pedagógus sosem fogy ki az ötletekből
Legalábbis ha elég elhivatott ahhoz, hogy az egyes témákban rejlő fejlesztési lehetőségeket maximalizálja. Mi azok vagyunk, legalábbis erőteljesen törekszünk arra, hogy elmondhassuk magunkról ezt.
Így a tájékozódás, a térkép és a természetismeret mellett ez a nyári tábor megnyitja az utat a kommunikációban és a konfliktus kezelésben való fejlődés felé is. Teszi mindezt jó levegőn, hegyen-völgyön, a környezeti nevelés szellemében. Miszerint mi a táborokban azon dolgozunk, hogy a hozzánk látogató gyerekek egyszer majd felelősségteljes, gondolkodó, a világot jobbá tenni képes felnőttekké váljanak.
Várunk Benneteket a Csíki-hegyi kalandokra a Csiki Pihenőkertben!